Közzététel: 2018.05.25.
Készítette / Felülvizsgálatot elvégezte: László Nikolett – HR munkatárs
Jóváhagyta: Kálmán Péter – Ügyvezető
| A Vállalkozás, mint adatkezelő azonosító adatai: [cégneve, székhelye, postacíme, e-mail címe, központi telefonszáma, honlapja]: |
VRS Part Hotel Kft. Székhely: 2481 Velence, Béke u. 57. E-mail cím: info@velencespa.com Telefonszám: +36 22 589 900 Honlap: https://velencespa.com/ |
| A Vállalkozás, mint adatkezelő képviselőjének neve, elérhetősége [postacíme, e-mail címe, telefonszáma]: |
Kálmán Péter Postacím: 2481 Velence, Béke 57. E-mail cím: pkalman@eventhotels.hu Telefonszám: +36 70 977 7521 |
|
Az adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége |
László Nikolett Postacím: 2481 Velence, Béke u. 57. E-mail cím: hr@velencespa.com Telefonszám: +36 22 589 940 |
|
adatfeldolgozó |
az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel |
|
adatkezelés |
a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés |
|
adatkezelő |
a Vállalkozás, valamint az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja |
|
adatvédelmi incidens |
a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi |
|
biometrikus adat |
egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat |
|
címzett |
az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak |
|
egészségügyi adat |
egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról |
|
Érintett |
az a természetes személy, akinek a személyes adatait kezelik |
|
Érintett hozzájárulása |
az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez |
|
EU tagállam |
az Európai Unió tagállamai, jelenleg Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia |
|
felügyeleti hatóság |
egy európai uniós tagállam által a GDPR 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv (Magyarországon a NAIH) |
|
GDPR |
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) |
|
genetikai adat |
egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered |
|
harmadik fél |
az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak |
|
különleges adatok |
a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó személyes adatok |
|
nemzetközi szervezet |
a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre |
|
profilalkotás |
személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják |
|
személyes adat |
azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható |
|
személyes adatok különleges kategóriái |
a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok |
|
Vállalkozás |
VRS Part Hotel Kft., mint adatkezelő |
A szabályzat célja
A Szabályzat célja olyan intézkedések bevezetése és következetes alkalmazása, amelyek az Érintettek személyes adatainak pontos és biztonságos, valamint a hatályos uniós és tagállami adatvédelmi szabályoknak megfelelő, a Vállalkozás szintjén egységesen megvalósított kezelését biztosítják.
A Szabályzat ugyanakkor tömör, átlátható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást nyújt az Érintettek számára a Vállalkozás által kezelt személyes adataikhoz való hozzáférésről, valamint rendelkezik és tájékoztatást nyújt a Vállalkozás által az Érintettek jogainak biztosítására vonatkozó szabályokról.
Adatkezelési alapelvek
Személyes adatok kezelésének megkezdése előtt minden esetben gondosan mérlegelni kell, hogy erre ténylegesen szükség van-e. Személyes adatok kezelését kizárólag akkor lehet megkezdeni, ha kétséget kizáróan indokolható, hogy az adatkezelés célját más módon nem lehet megvalósítani (adattakarékosság).
A Vállalkozás köteles az Érintettek személyes adatait jogszerűen, tisztességesen, átlátható módon kezelni. Senkit nem érhet hátrány abból eredően, hogy a Vállalkozásnál, illetve a jelen Szabályzatban meghatározott egyéb hatóságnál eljárást, jogorvoslatot kezdeményezett vagy bejelentést tett, illetve, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulását megtagadta vagy visszavonta („hátrány” alatt nem értve adott jogi kötelem esetleges ellehetetlenülését).
Az Érintettek személyes adatainak gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet (célhoz kötöttség). A Vállalkozás köteles eleve elkerülni, illetve utóbb megszüntetni minden olyan adatkezelést, amely az adott személyes adatra vonatkozó céllal össze nem egyeztethető módon történik. A Vállalkozás csak a szükséges mértékben jogosult személyes adatot kezelni, és köteles minden olyan személyes adatot törölni, amelynek tekintetében az adatkezelés célja megszűnt, illetve az adatkezelés jogalapja nem igazolható.
A Vállalkozás köteles olyan ellenőrző mechanizmusokat bevezetni, amelyek alkalmasak arra, hogy már előzetesen is, illetve utóbb szűrő jelleggel biztosítható legyen, hogy
- a személyes adatok már az adatfelvétel időpontjában, majd az adatkezelés teljes időtartama alatt az adatkezelés céljainak megfelelnek, továbbá
- az adatkezelés mértéke mind az adatok körét, mind az adatkezelés időtartamát illetően a szükségesre korlátozódik.
A Vállalkozás által kezelt személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A Vállalkozás köteles minden ésszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy pontos személyes adatok kerüljenek kezelésre,
- az adatkezelés céljai szempontjából felesleges, időközben feleslegessé váló személyes adatokat haladéktalanul töröljék;
- a pontatlan személyes adatokat helyesbítsék vagy töröljék.
A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az Érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé.
A személyes adatok kezelését olyan módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, ideértve mindazon lépéseket, melyek a személyes adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmét szolgálja.
Az adatkezelés jogszerűsége
Az adatkezelés alapjának helytálló meghatározása és a kiválasztott jogalaphoz tartozó további feltételek teljesítése a jogszerű adatkezelés előfeltétele. A jogszerűség követelménye tehát szűkebben véve a megfelelő adatkezelési jogalap meglétét feltételezi, tágabban értelmezve pedig azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelésére csak az adott adatkezelési jogalapra vonatkozó jogszabályokkal összhangban kerülhet sor.
A Vállalkozás az általa végzett tevékenységre tekintettel az Érintettek személyes adatai tekintetében az alábbi főbb jogalapok közül választhat az adatkezelés jellegének és körülményeinek megfelelően. Az első alpontban említett főbb jogalapok a személyes adatok különleges kategóriái kivételével minden személyes adatra vonatkoznak, míg a második alpont a személyes adatok különleges kategóriáira vonatkozó jogalapokkal kapcsolatos speciális rendelkezéseket rögzíti.
3.1. Személyes adatok (a „különleges”, szenzitív adatok kivételével)
A Vállalkozás az Érintett személyes adatait – ide nem értve a különleges adatokat – különösen az alábbi jogalapon kezelheti:
- (i) Hozzájárulás: az Érintett – amennyiben a hozzájárulás önkéntessége bizonyítható – hozzájárulást adhat személyes adatainak kezeléséhez. Amennyiben a Vállalkozás a közvetlenül 16. életévét be nem töltött gyermekeknek kínált információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kapcsán a 16. életévét be nem töltött gyermek személyes adatait kezeli, főszabály szerint csak akkor és olyan mértékben jogszerű az adatkezelés, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, ill. engedélyezte. Az Érintett a hozzájárulását önkéntes alapon nyújtja, és jogosult azt bármikor visszavonni. A visszavonás az azt megelőzően végrehajtott adatkezelés jogszerűségét nem érinti, az adatkezelést igénylő jogviszonyok fenntarthatóságát viszont befolyásolhatja.
- (ii) Szerződés előkészítése, ill. teljesítése: alkalmazható a szerződéshez (pl. szolgáltatási szerződés, munkaszerződés, tanulmányi szerződés) teljesítéséhez szükséges adatkezelések esetén, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy ha az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.
- (iii) Jogi kötelezettség teljesítése: uniós vagy nemzeti jog által megkívánt adatkezelés.
- (iv) Jogos érdek: ide tartoznak a Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelések. A Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekét az adott adatkezelési célra vonatkozó adatkezelési tájékoztató rögzíti. Jogos érdeken alapuló adatkezelés csak abban az esetben történhet, ha a Vállalkozás érdekmérlegelési tesztet készít, amelyben rögzíti és megvizsgálja, hogy a Vállalkozás jogos érdeke arányosan korlátozza-e az Érintett személyes adatok védelméhez való jogát, magánszféráját, illetve azt, hogy miként biztosítható az egyensúly a Vállalkozás és az Érintett érdekei között. Az érdekmérlegelési teszt nem része az adatkezelési tájékoztatónak.
- (v) [Egyéb, az adott adatkezelési cél szempontjából egyedi adatkezelési jogalapok lehetnek még (ld. GDPR 6. cikk): az Érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdeke vagy közérdekű adatkezelés, illetve a Vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat ellátásával összefüggő adatkezelés.]
Amennyiben a Vállalkozás az Érintettől adatokat gyűjt, de az Érintett a fenti jogalapokon kezelt adatokat nem adja meg, az adatszolgáltatás lehetséges következménye lehet adott szerződés előkészítésének, teljesítésének a megtagadása, illetve lehetetlenülése (pl. a munkaviszony létesítésének a meghiúsulása). Ha az Érintett a szolgáltatandó adatoknak csak egy részét nem adja meg, a hiányosan szolgáltatott adatok alapján kell megítélni, hogy az adatszolgáltatás elmaradása okozhatja-e pl. a szerződés létrejöttének vagy fenntartásának lehetetlenülését. Szerződésen alapuló adatkezelés esetén a lehetetlenülés jogkövetkezményeit a Vállalkozás csak akkor alkalmazhatja, ha igazolja, hogy a szolgáltatott adat nélkül az érintett szerződés teljesítésére nem képes.
A természetes személyeket megillető alapvető jogok és szabadságok miatt a különleges adatok természetüknél fogva érzékeny és kockázatot jelentő adatok, melyek megkülönböztetett védelmet igényelnek. A Vállalkozás az Érintett különleges adatait – ideértve elsősorban az egészségügyi adatokat – különösen az alábbi célból, illetve jogalapon kezelheti:
- (i) GDPR 9. cikk (2) bek. a) pontja: Az Érintett – amennyiben a hozzájárulás önkéntessége bizonyítható – hozzájárulást adhat személyes adatainak kezeléséhez. Az Érintett a hozzájárulását önkéntes alapon nyújtja, és jogosult azt bármikor visszavonni, amely az addigi adatkezelés jogszerűségét nem érinti.
- (ii) GDPR 9. cikk (2) bek. b) pontja: Pl. uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés felhatalmazása esetén a Vállalkozás adatkezelést folytathat a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében.
- (iii) GDPR 9. cikk (2) bek. f) pontja: Ez a jogalap alkalmazható, ha a különleges adat kezelésére jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges célból kerül sor. (ld. még GDPR 9. cikk).
A Vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége és intézkedései
A Vállalkozás köteles tömör, átlátható és könnyen hozzáférhető formában, világosan ésközérthetően az Érintett rendelkezésére bocsátani bizonyos információkat és tájékoztatni azÉrintettet az őt megillető jogokról (ld. még 6. pont). Továbbá az Érintett kérelmére bizonyoseljárási szabályok betartásával a Vállalkozás intézkedéseket tehet.
4.1. Adatkezelési tájékoztatás
A Vállalkozás attól függően, hogy a személyes adatokat az Érintettől gyűjti-e vagy sem, kötelesaz Érintett rendelkezésére bocsájtani bizonyos az adatkezelésre vonatkozó információkat.
4.1.1 Közös szabályok
A tájékoztatási kötelezettségek alapján a Vállalkozás az alábbiakról köteles értesíteni azÉrintettet:
- (i) A Vállalkozásnak és – ha van – a Vállalkozás képviselőjének kiléte és elérhetőségei,
- (ii) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei,
- (iii) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja,
- (iv) a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, a Vállalkozásvagy harmadik fél jogos érdekei,
- (v) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha vanilyen,
- (vi) adott esetben annak ténye, hogy a Vállalkozás harmadik országba vagy nemzetköziszervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá az EurópaiBizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a GDPR 46.cikkben, a GDPR 47. cikkben vagy a GDPR 49. cikk (1) bekezdésének másodikalbekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciákmegjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy azazok elérhetőségére való hivatkozás,
- (vii) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezenidőtartam meghatározásának szempontjairól,
- (viii) az Érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyesadatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésénekkorlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint azérintett adathordozhatósághoz való jogáról,
- (ix) a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a GDPR 9. cikk (2) bekezdéséneka) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történővisszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapjánvégrehajtott adatkezelés jogszerűségét,
- (x) a NAIH-panasz benyújtásának jogáról,
- (xi) a GDPR 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye,ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazottlogikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyenjelentőséggel, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
4.1.2 Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat az Érintettől gyűjtik
Abban az esetben, ha a Vállalkozás a személyes adatokat az Érintettől gyűjti, a fentieken túlköteles az Érintettet tájékoztatni arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagyszerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy azérintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetségeskövetkezményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása.
A tájékoztatást a személyes adatok megszerzésének időpontjában szükséges megadni.Amennyiben azonban az Érintett már rendelkezik a fenti információkkal, nem szükséges azokrólőt tájékoztatni.
4.1.3 Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtik
Abban az esetben, ha a Vállalkozás a személyes adatokat nem az Érintettől gyűjti, a fentiekentúl köteles az Érintettet tájékoztatni az Érintett személyes kategóriáiról, valamint a személyesadatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokbólszármaznak-e.
A Vállalkozás a következő időpontokban köteles a tájékoztatást megadni:
- (i) a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyesadatok megszerzésétől számított ésszerű határidőn, de legkésőbb 1 hónapon belül,
- (ii) ha a személyes adatokat az Érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalábbaz Érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával vagy
- (iii) ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok elsőalkalommal való közlésekor.
Nem szükséges a fenti adatok megadása, amennyiben
- (i) az Érintett már rendelkezik az információkkal,
- (ii) a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul vagyaránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából,tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a GDPR 89. cikk (1)bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelésesetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségvalószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezenadatkezelés céljainak elérését. Ilyen esetekben az adatkezelőnek megfelelőintézkedéseket kell hoznia – az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve– az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében,
- (iii) az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandóuniós vagy tagállami jog, amely az Érintett jogos érdekeinek védelmét szolgálómegfelelő intézkedésekről rendelkezik vag
- (iv) a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartásikötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is,bizalmasnak kell maradnia.
4.2. Érintetti jogok
Az Érintett kérelmezheti a Vállalkozástól a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést,azok helyesbítését, törlését, kezelésének korlátozását, továbbá tiltakozhat az ilyen személyesadatok kezelése ellen. A Érintettet megilleti továbbá az adathordozhatósághoz és ajogorvoslathoz való jog, valamint az egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalrólvaló döntés joga, beleértve a profilalkotást is.
Bizonyos érintetti jogokról a Vállalkozás az 4.1 pontban említett tájékoztató részeként kötelestájékoztatást nyújtani.
4.2.1 A hozzáféréshez való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy a Vállalkozástól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, személyesadatainak kezelése folyamatban van-e, ha pedig igen, jogosult arra, hogy a személyes adatokhozés az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:
- (i) az adatkezelés céljai az adott személyes adat vonatkozásában,
- (ii) az érintett személyes adat kategóriái,
- (iii) azon címzettek kategóriái, akinek az érintett személyes adatait közölték vagy közölnifogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, ill. nemzetköziszervezeteket (a harmadik országbeli címzettek, továbbá a nemzetközi szervezetekrészére történő adattovábbítás esetén az Érintett jogosult tájékoztatást kérni arravonatkozóan, hogy az adattovábbítás megfelelő garanciák mellett történik-e),
- (iv) az érintett személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nemlehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai, az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandóuniós vagy tagállami jog, amely az Érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik vagy
- (v) az Érintettet megillető érintetti jogok (helyesbítés, törlés, korlátozás joga, azadathordozhatósághoz való jog, valamint az ilyen személyes adatok kezelése ellenitiltakozás joga),
- (vi) a NAIH-hoz címzett panasz benyújtásának joga,
- (vii) ha az adatot a Vállalkozás nem az Érintettől szerezte, akkor a forrásra vonatkozóminden elérhető információ,
- (viii) az érintett személyes adatra vonatkozó automatizált döntéshozatal ténye, ideértve aprofilalkotást is; ha történik ilyen, a tájékoztatásnak ki kell terjednie az alkalmazottlogikára és arra, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír és az Érintettrenézve milyen várható következményekkel jár.
Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmét, a kért információkat széles körbenhasznált elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az Érintett másként kéri.
A Vállalkozás az Érintettől a kérelem teljesítését megelőzően, annak tartalmának pontosítását, akérelmezett információk, illetve adatkezelési tevékenységek pontos megjelölését kérheti.
Amennyiben az Érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait ésszabadságait (így különösen üzleti titkait vagy szellemi tulajdonát), a Vállalkozás jogosult azÉrintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.
Abban az esetben, amennyiben az Érintett a fenti tájékoztatást több példányban kéri, aVállalkozás jogosult a többlet példányok elkészítésének adminisztratív költségeivel arányos ésésszerű mértékű díjat felszámítani.
Amennyiben az Érintett által megjelölt személyes adatot a Vállalkozás nem kezeli, úgy erről isköteles az Érintettet írásban tájékoztatni.
4.2.2 A helyesbítéshez való jog
Az Érintett jogosult a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, amennyiben pedighiányosak, úgy kiegészítését kérni.
A helyesbítéshez/kiegészítéshez kapcsolódó jog gyakorlása során az Érintett köteles megjelölni,hogy mely adatok pontatlanok, illetve hiányosak, továbbá köteles a Vállalkozást a pontos,teljeskörű adatról is tájékoztatni. A Vállalkozás jogosult indokolt esetben az Érintettet felhívni arra,hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa.
A Vállalkozás az adatok helyesbítését, kiegészítését indokolatlan késedelem nélkül teljesíti.
A Vállalkozás az Érintett helyesbítéshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelménekteljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyesadatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalanerőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
4.2.3 A törléshez („elfeledtetéshez”) való jog
Az Érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adato(ka)tindokolatlan késedelem nélkül törölje, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
- (i) az Érintett által megjelölt személyes adatra nincs szükség abból a célból, amelybőlazokat a Vállalkozás gyűjtötte vagy más módon kezelte,
- (ii) a Vállalkozás a személyes (köztük a különleges) adatot az Érintett hozzájárulásaalapján kezelte, aki azt írásban visszavonta és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,
- (iii) az Érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik azadatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok,amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben,vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhezkapcsolódnak,
- (iv) a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte,
- (v) a Vállalkozás által kezelt adatot a Vállalkozásra alkalmazandó uniós vagy nemzetijogban előírt jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,
- (vi) az Érintett az adatkezelés ellen tiltakozik és nincs elsőbbséget élvező ok azadatkezelésre.
Az Érintett a törléshez kapcsolódó kérelmét írásban köteles előterjeszteni, megjelölvén, hogymely személyes adatot milyen okból kíván töröltetni.
A törléshez kapcsolódó jog gyakorlása esetén a Vállalkozás a 4.3 pontban meghatározott eljárásiszabályok figyelembe vételével köteles eljárni.
Amennyiben a Vállalkozás az Érintett törléshez kapcsolódó indítványának helyt ad, úgy a kezeltszemélyes adatot valamennyi nyilvántartásából törli, és erről az Érintettet megfelelő módontájékoztatja.
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás az érintett személyes adatainak törlésére köteles,a Vállalkozás minden olyan ésszerű lépést megtesz – ideértve a technikai intézkedésekalkalmazását is – amely ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok kötelező törlésérőltájékoztassa azon adatkezelőket is, akik az Érintett személyes adatait azok nyilvánosságrahozatala következtében ismerték meg. A Vállalkozás a tájékoztatójában arról köteles a többiadatkezelőt értesíteni, hogy az Érintett személyes adataira mutató linkek vagy e személyesadatok másolatának, illetve másolatpéldányának törlését az Érintett kérelmezte.
A Vállalkozás az Érintett törléshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítésétkövetően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adataitközölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalanerőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
A Vállalkozás nem köteles a személyes adatok törlésére abban az esetben, ha az adatkezelésszükséges:
- (i) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához,
- (ii) magyar vagy uniós jogszabály által a Vállalkozásra telepített személyes adatokkezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez,
- (iii) közérdekből vagy a Vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásakeretében végzett feladat végrehajtásához,
- (iv) a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához,
- (v) közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagystatisztikai célból, feltéve, hogy az Érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlásakövetkeztében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válnaaz adatkezelés,
- (vi) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
4.2.4 Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az Érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adato(k)kezelését, felhasználását korlátozza, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
- (i) az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát (ebben az esetben a korlátozásaddig tart, amíg a Vállalkozás ellenőrzi az adat pontosságát),
- (ii) a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte, de az Érintett törlés helyettkorlátozást kér,
- (iii) a Vállalkozás számára az adatkezelés célja megszűnt, de az Érintett igényli azokat jogiigények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez,
- (iv) az Érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik azadatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok,amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben,vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhezkapcsolódnak; ebben az esetben a korlátozás addig áll fenn, amíg megállapításra nemkerül, hogy a Vállalkozás jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogosindokaival szemben.
Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásávalvagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetesvagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy uniós, illetve valamely európai unióstagállam fontos közérdekből lehet kezelni.
A Vállalkozás az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az Érintettet előzetesen tájékoztatja.
A Vállalkozás az Érintett korlátozásához való jogának érvényesítésére irányuló kérelménekteljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyesadatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalanerőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
4.2.5 A tiltakozáshoz való jog
Amennyiben a Vállalkozás nem végez közérdekű adatkezelést és közhatalmi jogosítványaisincsenek, nem végez tudományos vagy történelmi kutatást, illetve az adatkezelésre statisztikaicélból sem kerül sor, esetében a jogos érdeken alapuló adatkezelések esetén merülhet fel atiltakozáshoz való jog gyakorlása.
Amennyiben az Érintettek adatainak kezelésére jogos érdekre alapítottan kerül sor, fontosrendelkezés, hogy az Érintett számára az adatkezelés kapcsán biztosítani kell a megfelelőtájékoztatást és a tiltakozás jogának érvényesítését. A jelen jogra legkésőbb az Érintettel valóelső kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni a figyelmét.
Az Érintett ennek alapján jogosult tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen és ilyen esetbena Vállalkozás nem kezelheti tovább az Érintett személyes adatait, kivéve, ha bizonyítható, hogy
- (i) az adatkezelést a Vállalkozás részéről olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják,amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szembenvagy
- (ii) az adatkezelés a Vállalkozás jogi igényeinek előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagyvédelméhez kapcsolódik.
4.2.5.1 A tiltakozáshoz való jog közvetlen üzletszerzés esetén
A közvetlen üzletszerzés (direkt marketing, vagy DM) érdekében történő adatkezelésről a GDPRis deklarálja, hogy a kapcsolódó adatkezelések esetében a jogos érdek fennállása vélelmezhető.
Az Érintett a Vállalkozás által folytatott direktmarketing-tevékenységek esetén tehát szinténjogosult tiltakozni személyes adatainak e célból történő kezelése ellen, az egyéb jogos érdeken
alapuló adatkezeléssel ellentétben azonban a tiltakozás nyomán a Vállalkozásnak nem állmódjában mérlegelni, hogy az Érintett tiltakozása esetén mégis folytathatja-e az adatkezelést.
Amennyiben az Érintett a direktmarketing-célból történő adatkezelés ellen tiltakozik, úgy atovábbiakban az Érintett adatait a Vállalkozás e célból tovább nem kezelheti.
4.2.5.2 Profilalkotás
Profilalkotás során az Érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizáltmódszerrel értékelik ki. Az ilyen értékelések felhasználhatók például az Érintett munkahelyiteljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz,érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshozkapcsolódó jellemzőinek elemzésére vagy előrejelzésére.
A tiltakozás joga kiterjed a jogos érdeken alapuló profilalkotásra, mint sajátos adatkezelésiműveletre is. Amennyiben pedig direktmarketing-célból kerül sor profilalkotásra, úgy az Érintetttiltakozása nyomán a személyes adatain alapuló profilalkotás is haladéktalanul beszüntetendő.
4.2.6 Az adathordozhatósághoz való jog
Az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, a Vállalkozás által kezelt személyes adatokattagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá másikadatkezelőnek továbbítsa, anélkül, hogy ezt a Vállalkozás gátolná.
Az adathordozhatósághoz való jog azon személyes adatok tekintetében gyakorolhatók,amelyeket az Érintett a Vállalkozás rendelkezésére bocsátott, és
- (i) Az Érintett hozzájárulásán vagy szerződéses jogalapon alapul az adatkezelés, és
- (ii) az adatkezelés automatizált módon történik.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Vállalkozás az Érintett kérésére aszemélyes adatokat közvetlenül egy másik, az Érintett kérelmében megjelölt adatkezelő részéretovábbítja.
Az adathordozhatóság körében a Vállalkozás köteles ingyenesen az Érintett számára azadathordozót rendelkezésre bocsátani.
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás adathordozhatósághoz való joga hátrányosan érintimások jogait és szabadságait, így különösen üzleti titkait, szellemi tulajdonát, a Vállalkozás azÉrintett kérelmének teljesítését szükséges mértékben megtagadhatja.
Az adathordozhatóság körében tett intézkedés nem jelenti az adatok törlését (áthelyezését,mozgatását), azokat a Vállalkozás mindaddig nyilvántartja, ameddig az adatok kezeléséreegyebekben megfelelő céllal, illetve jogalappal rendelkezik.
4.2.7 Egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve aprofilalkotást
Az „automatizált döntéshozatal” fogalmát a GDPR nem határozza meg: lényegében ide sorolhatóminden olyan gépesített folyamat, melynek nyomán a bevitt adatok kizárólag számítástechnikaieszközökkel, emberi beavatkozás nélkül végzett, előre meghatározott szempontok/algoritmusszerinti értékelése történik és ezen értékelés az érintettre jelentős következményekkel járódöntést eredményez (pl. online hitelkérelmek gépi mérlegelésű elutasítását vagy az emberibeavatkozás nélkül végzett online munkaerő-kiválasztást).
A „profilalkotás” fogalmának (ld. a definíciókat fent) lényege, hogy az Érintettekre vonatkozószemélyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékeli ki. Amennyiben az Érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozásnál automatizált döntéshozatal történik, ideértvea profilalkotást is, akkor az adatvédelmi tájékoztatóban utalni kell erre. Ez esetben azadatkezelési tájékoztató tartalmazza az alkalmazott logikára vonatkozó információt, továbbá azt,hogy az ilyen adatkezelés az Érintettre nézve milyen jelentőséggel és várhatókövetkezményekkel bír.
Az Érintettet jogosult kérni, hogy ne terjedjen ki rá a kizárólag automatizált adatkezelésen –köztük a profilalkotáson – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őthasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
Az Érintett nem jogosult kérni az automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya alólimentesítését, ha a döntés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy adöntés meghozatalát uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, avagy ha a döntés az Érintettkifejezett hozzájárulásán alapul.
Amennyiben az automatizált adatkezelés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekébenszükséges vagy az Érintett hozzájárulásán alapul, akkor az Érintettet megilleti az a jog, hogy aVállalkozás részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szembenkifogást nyújtson be.
A Vállalkozás adatkezelései során mindent megtesz a személyes adatok különleges kategóriáibatartozó adatok automatizált döntéshozatalba történő bevonásának elkerülésére. Amennyibenazonban ez nem elkerülhető, akkor a személyes adatok különleges kategóriái vonatkozásábankizárólag akkor végezhető automatizált döntéshozatal, ha az adatkezelés az Érintetthozzájárulásán alapul vagy jelentős közérdek miatt szükséges európai uniós vagy tagállami jogalapján és az érintetti jogok védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.
4.2.8 Jogorvoslathoz való jog
4.2.8.1 Panasztételhez való jog
Ha az Érintett úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozás általi személyes adatainak kezelése sérti ahatályos adatvédelmi jogszabályok, így különösen a GDPR rendelkezéseit, jogában áll a NemzetiAdatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) panaszt benyújtani.
Honlap: http://naih.hu/
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: +36-1-391-1400
Fax: +36-1-391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Az Érintettnek joga van más, így különösen a szokásos tartózkodási helye, munkahelye vagy afeltételezett jogsértés helye szerinti európai uniós tagállamban létrehozott, felügyeleti hatóságnális panaszt tenni.
4.2.8.2 Felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata, ill. egyéb jogorvoslat
Az Érintett és a Vállalkozás jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rávonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, így különösen a felügyeleti hatóságvizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszokmegalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntésével szemben.Mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeletihatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeletihatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra.
Továbbá az Érintettet jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha a GDPR 55. vagy 56. cikkalapján illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal vagy három hónapon belül nemtájékoztatja az Érintettet a benyújtott panaszával kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annakeredményéről.
A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti uniós tagállambírósága előtt kell megindítani.
4.2.8.3 A bírósághoz fordulás joga (keresetindítási jog)
Az Érintett – panasztételi jogától függetlenül – bírósághoz fordulhat, ha a személyes adatainakkezelése során megsértették a GDPR szerinti jogait.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) 22. § értelmében az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A pert az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.
Magyarországon a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken található:http://birosag.hu/torvenyszekek.
Tekintettel arra, hogy a Vállalkozás nem minősül valamely tagállam közhatalmi jogosítványaitgyakorolva eljáró közhatalmi szervének, az Érintett a pert a szokásos tartózkodási hely szerintitagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt is megindíthatja, amennyibenaz Érintett szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában van.
4.2.8.4 Egyéb igényérvényesítési lehetőség
Az Érintettnek jogában áll a panasznak a nevében történő benyújtásával, a felügyeleti hatósághatározatának bírósági felülvizsgálatával, a keresetindítással, valamint a kártérítési jogának anevében történő érvényesítésével egy olyan nonprofit jellegű szervezetet vagy egyesületetmegbízni, amelyet valamely európai uniós tagállam jogának megfelelően hoztak létre ésamelynek alapszabályban rögzített céljai a közérdek szolgálata, valamint az érintettek jogainakés szabadságának a személyes adatok vonatkozásában biztosított védelme.
4.2.8.5 Kártérítéshez való jog
A Vállalkozás köteles megtéríteni azt a vagyoni vagy nem vagyoni kárt, amelyet az alábbijogszabályok megsértésének eredményeként más személy szenvedett el:
- (i) GDPR,
- (ii) a GDPR-ral összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ésvégrehajtási jogi aktusokat,
- (iii) a GDPR-ban foglalt szabályokat pontosító tagállami jog.
A Vállalkozás mentesül a kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidézőeseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.
A károsult a kártérítés igényét az 4.2.8.3 pontban meghatározott tagállamban hatáskörrel ésilletékességgel rendelkező bíróságnál nyújthatja be.
4.2.8.6 Közigazgatási bírság
A közigazgatási bírságokat a NAIH az eset körülményeitől függően a GDPR 58. cikk (2) bek. a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett szabja ki, mértékét a GDPR 83. cikke különböző körülményektől, így pl. a jogsértés súlyától teszi függővé.
4.2.8.7 Büntetőjogi és/vagy közigazgatási szankció
Az Infotv. 70. § értelmében ha a NAIH az eljárása során bűncselekmény gyanúját észleli, az annak megindítására jogosult szervnél büntetőeljárást, szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúja esetén pedig az eljárás lefolytatására jogosult szervnél szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez. A szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról 30 napon belül, az eljárás eredményéről pedig az annak befejezését követő 30 napon belül tájékoztatja a NAIH-ot.
4.3 Eljárási szabályok
A Vállalkozás a fenti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése és intézkedései megtétele soránaz ott meghatározottak szerint köteles eljárni. A fent meghatározott speciális szabályokatmeghaladóan a Vállalkozás a következő rendelkezések betartásával jár el.
4.3.1 A kérelem elbírálása
A 4.2.1 – 4.2.7 pontokban meghatározott érintetti jogok kapcsán kérelmezett intézkedésekkelkapcsolatban az alábbi eljárási szabályokat kell alkalmazni.
Az Érintett kérelmét a HR munkatárs munkakörben foglalkoztatott adatvédelmi tisztviselőnélnyújthatja be.
A kérelem benyújtása írásban történhet elektronikus levél útján vagy papíralapon(nyomtatványon). Ha az Érintett a kérelmet nem nyomtatványon nyújtja be, akkor tartalma alapjánkell elbírálni. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőségszerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett másként kéri.
Az Érintett köteles megjelölni, hogy a mely személyes adat vonatkozásában kéri a Vállalkozásintézkedését.
A Vállalkozás az írásban benyújtott kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belülköteles kérelmet elbírálni. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét, illetve afolyamatban lévő kérelmek számát, a Vállalkozás a kérelem elbírálásának határidejét további 2(kettő) hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás tényéről, illetve okairól az Érintettet akérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatni kell.
Amennyiben az Érintett kérelme megalapozott, a Vállalkozás a kért intézkedést az eljárásihatáridőn belül végrehajtja, és a végrehajtás megtörténtétével kapcsolatosan írásbelitájékoztatást ad az Érintett részére.
Ha a Vállalkozás nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, delegkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatja az Érintettet azintézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be valamelyfelügyeleti hatóságnál és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
4.3.2 A szolgáltatott információ, a nyújtott tájékoztatás és a megtett intézkedés díja
A Vállakozás a 4.1, 4.2.1 – 4.2.7 és 6.2 pontokban meghatározott információkat, az érintettijogokkal kapcsolatos tájékoztatást, illetve a kérelmezett intézkedéseket díjmentesen biztosítja.
Amennyiben azonban az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösenismétlődő jellege miatt – túlzó, a Vállalkozás, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatásnyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre
- (i) ésszerű összegű díjat számíthat fel vagy
- (ii) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
4.3.3 Kérelmező személyazonosságának vizsgálata
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozásnak a jelen szabályzat 4.2.1 – 4.2.6 pontok szerintikérelem előterjesztőjének kilétével kapcsolatban megalapozott kétsége támad, a Vállakozás azÉrintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges további információk rendelkezésrebocsátását igényelheti.
A Vállalkozás meghatározott célból – így különösen valamely harmadik személlyel fennálló szerződés teljesítése érdekében, illetve a jogszabályban meghatározott kötelezettség, munkaviszonyból származó munkáltatói kötelezettség teljesítése érdekében – az Érintettek személyes adatait továbbíthatja.
Adattovábbítás esetén – jogszabályon alapuló adattovábbítás kivételével – a Vállalkozás kizárólag olyan címzettek részére továbbítja az Érintett személyes adatait, amelyek az Európai Unió területén székhellyel rendelkeznek, vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak arra, hogy az általuk történő adatkezelés a GDPR követelményeinek megfelel.
Amennyiben a Vállalkozás személyes adatot harmadik országba – tehát az Európai Unión kívüli országba – vagy nemzetközi szervezet részére továbbít (vagy harmadik országban működő adatkezelő vagy nemzetközi szervezet számára elérhetővé tesz), úgy a Vállalkozás köteles arról gondoskodni, hogy a harmadik országban működő címzett, illetve a nemzetközi szervezet az Érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozás által biztosított védelemmel azonos mértékű védelmet biztosítson a GDPR V. fejezetében foglaltaknak megfelelően.
Ha olyan harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára történik az adattovábbítás, amely a személyes adatok megfelelő szintű védelmét a GDPR V. fejezete szerint biztosítani nem tudja (pl. egyes ázsiai vagy afrikai országok), akkor az adattovábbítás csak akkor történhet az Érintett hozzájárulása nélkül, ha az adattovábbítás megfelel a GDPR 49. cikkében foglaltaknak; ennek hiányában a személyes adatok továbbításhoz szükséges az Érintett kifejezett hozzájárulása.
Adatvédelmi incidens esetén a Vállalkozás a következő szabályokat köteles betartani, illetve akövetkező szabályok alapján köteles eljárni.
6.1 Bejelentés a felügyeleti hatósághoz
A Vállalkozás az általa kezelt adatok vonatkozásában az adatvédelmi incidenst atudomásszerzést követően indokolatlan késedelem nélkül, amennyiben az lehetséges, úgy atudomásszerzést követően legkésőbb 72 órával bejelenti a felügyeleti hatóságnak, legalább azalábbi tartalommal:
- (i) az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, ideértve az érintettek kategóriáit éshozzávetőleges számát, az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőlegesszámát,
- (ii) az adatvédelmi tisztviselő (ha van) vagy a további tájékoztatást nyújtó egyébkapcsolattartó neve elérhetősége,
- (iii) az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következmények,
- (iv) az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezettintézkedések, ideértve az esetleges hátrányos következmények enyhítését célzóintézkedéseket.
Ha és amennyiben nem lehetséges a fenti információkat egyidejűleg közölni, azok továbbiindokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők a felügyeleti hatósággal. Ha abejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolásáraszolgáló indokokat is.
Nem kell bejelenteni az adatvédelmi incidenst, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetőennem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. A kockázatvalószínűségét és súlyosságát az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek éscéljainak függvényében kell objektív értékelés alapján meghatározni. Kockázatnak minősülhetpéldául, ha az érintettek az incidens folytán hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek,személyazonosságukkal történő visszaélés alanyaivá válhatnak, pénzügyi veszteségetszenvedhetnek, jó hírnevük sérülhet, egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány érheti őket.
6.2 Az Érintett tájékoztatása
Ha valamely Érintett, különös tekintettel a Vállalkozás munkavállalóira, adatvédelmi incidensrőlértesül, úgy köteles erről a Vállalkozás képviselőjét vagy adatvédelmi tisztviselőjét haladéktalanulértesíteni. Az értesítéssel kapcsolatos díjszámításra a 4.3.2 pontban foglaltaknak megfelelőenalkalmazandók.
Minden olyan esetben, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal járvalamely Érintett(ek) jogaira és szabadságaira nézve és az incidensről a Vállalkozás tudomástszerez, arról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni köteles az Érintett(ek)et. Atájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell:
- (i) az adatvédelmi incidens jellegét,
- (ii) az Adatvédelmi Tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartónevét és elérhetőségét,
- (iii) az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,
- (iv) a Vállalkozás által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezettintézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetlegeshátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
Az Érintett tájékoztatása nem szükséges, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:
- (i) a Vállalkozás megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre,és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetébenalkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosításalkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosítottszemélyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat,
- (ii) a Vállalkozás az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett,amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázata továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg,
- (iii) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben azÉrintetteket nyilvánosan, a helyben szokásos módon közzétett információk útján kelltájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettekhasonlóan hatékony tájékoztatását.
Amennyiben a Vállalkozás még nem értesítette az Érintettet az adatvédelmi incidensről, afelügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magaskockázattal jár-e, elrendelheti az Érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a fenti feltételekvalamelyikének teljesülését és így azt, hogy az Érintett tájékoztatása nem szükséges.
7.1. Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása
A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről írásban, ideértve az elektronikus dokumentumot is, nyilvántartást köteles vezetni a GDPR 30. cikkének megfelelően, ami a következő információkat tartalmazza:
- (i) a Vállalkozás neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége,
- (ii) az adatkezelés céljai,
- (iii) az Érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése,
- (iv) olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket,
- (v) adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a GDPR 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása,
- (vi) ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők,
- (vii) ha lehetséges, a GDPR 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.
A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője köteles a nyilvántartást megkeresés alapján a felügyeleti hatóság részére hozzáférhetővé tenni.
7.2. Adatvédelmi incidensek nyilvántartása
A Vállalkozás nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket az alábbi információkkal:
- (i) az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tények,
- (ii) annak hatásai és
- (iii) az orvoslására tett intézkedések.
Jelen nyilvántartásba a NAIH betekinthet és ellenőrizheti a GDPR 33. cikkének betartását.
Az adatvédelmi tisztviselő olyan független, objektív véleményezési, tanácsadási és ellenőrzési tevékenységet végző személy, aki a Vállalkozáson belül az adatvédelem terén tapasztalható hibák, hiányosságok, rendellenességek feltárását, az adatvédelmi tárgyú jogszabályoknak történő megfelelés biztosítását, így különösen a meglévő és a tervezett adatkezelések adatvédelmi szempontú véleményezését és az adatvédelmi tudatosság növelését látja el.
Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése vagy a GDPR-ban írt feltételek okán kötelező, vagy önkéntesen választható; a tisztséget elláthatja saját munkavállaló, de akár külső megbízott szolgáltató is. Feladatai legalább a következők:
- (i) tájékoztat és szakmai tanácsot ad a Vállalkozás vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére a GDPR, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban,
- (ii) ellenőrzi a GDPR-nak, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is,
- (iii) kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat GDPR 35. cikke szerinti elvégzését,
- (iv) együttműködik a felügyeleti hatósággal,
- (v) az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve a GDPR 36. cikkben említett előzetes konzultációt is – kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.
Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi.
A Vállalkozás vagy az adatfeldolgozó biztosítja, hogy feladatok ellátása során ne álljon fenn összeférhetetlenség. Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban uniós vagy tagállami jogban meghatározott titoktartási kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.
Annak érdekében, hogy az adatvédelmi tisztviselő minden, személyes adatokat érintő folyamatról a lehető legkorábban tudomást szerezzen és a bevezetni tervezett lépésekről teljes képet kapjon, a kapcsolódó egyeztetésekbe be kell vonni, véleményét a tervezés megkezdésétől a megvalósításig, valamint azt követően, a folyamatok utóellenőrzése során is ki kell kérni. Az adatvédelmi tisztviselő az általa végzett ellenőrzéseket ellenőrzési terv alapján, illetve adatvédelmi jogsértés észlelése esetén eseti jelleggel végzi. Az ellenőrzési terv és az egyes tervezett ellenőrzések fókuszát az adatvédelmi tisztviselő az elvégzett kockázatértékelés, a korábban lefolytatott ellenőrzések megállapításai, a korábban megfogalmazott vélemények, valamint a bevezetni tervezett, adatvédelmet érintő intézkedések alapján határozza meg.
Az adatvédelmi tisztviselő szervezeti függetlenségét biztosítani kell annak érdekében, hogy objektív értékelő funkciót tudjon ellátni. Az adatvédelmi tisztviselő ezen tisztségével összefüggésben nem utasítható, tevékenysége folytán szankcióval nem sújtható és közvetlenül a legfelső vezetésnek tartozik felelősséggel. Amennyiben a függetlensége sérül, köteles jelezni azt a Vállalkozás legfelső vezetése felé.
A Vállalkozás az adatvédelmi tisztviselő rendelkezésére bocsájtja a feladatai hatékony ellátásához szükséges szervezeti, adminisztratív és anyagi eszközöket, közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, valamint közli ezeket az adatokat a felügyeleti hatósággal.
Az adatvédelmi hatásvizsgálat során a Vállalkozás az olyan adatkezelések esetében, amelyek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak a természetes személyek jogaira és szabadságaira hatásvizsgálatot köteles végezni (ld. különösen GDPR 35. cikk (3) bek.). A hatásvizsgálat legalább az alábbi információkat tartalmazza:
- (i) a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket,
- (ii) az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára,
- (iii) az Érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára,
- (iv) a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és a GDPR-ral való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.
(GDPR 32. cikk szerinti technikai, szervezési intézkedések bemutatása)
Adatkezelési szabályzat alkalmazása, adatkezelési jogosultsági szintek definiálása, ún. „clean desk policy”, jelszóvédett felhasználói fiókok, terminálok és laptopok, sorszámozott pendrive-ok, zárható irattartók, szigorúan zártan és titkosan kezelendő jelszavak, tűzfal használata, titkosítási módszerek alkalmazása, automatikus adatmegsemmisítő folyamatok használata.
A jelen Szabályzatban az európai uniós jogon vagy az Európai Unión az EGT tagállamokban alkalmazandó jogot és az EGT tagállamokat is érteni kell.
A Szabályzat 2018. május 25. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A Szabályzat hatályba lépésével minden olyan korábban hatályos belső szabályzat, illetve munkáltatói utasítás hatályát veszti, amelynek figyelembevételével a Vállalkozás az Adatkezelési Szabályzat hatálya alá személyes adatokat kezelték.
A Szabályzat hatályba lépésének fordulónapjával bezárólag minden évben legalább egyszer felülvizsgálatra kerül, azzal, hogy a felülvizsgálat valamennyi melléklet tartalmára is maradéktalanul kiterjed. Amennyiben szükséges, a HR munkatárs, mint felülvizsgálatért felelős tisztviselő a jogszabályi és a belső szervezeti változásoknak megfelelően intézkedik az Adatkezelési Szabályzat megfelelő módosítása iránt, gondoskodik a módosított Adatkezelési Szabályzat hatályba léptetéséről és kihirdetéséről, valamint arról, hogy az Adatkezelési Szabályzat személyi hatálya alá tartozó személyek a módosítások tartalmáról tudomást szerezzenek.
A Szabályzat rá irányadó szabályainak megismerése és betartása a Vállalkozás minden képviselője, tisztségviselője és megbízottja számára kötelező, feladataikat kötelesek az Adatkezelési Szabályzat előírásainak maradéktalan betartásával ellátni.
Jogszabályváltozás esetén, továbbá a jelen szabályzat egyéb okból történő módosítása esetén a Tájékoztatót a jogszabályi változás alapulvételével, illetve egyéb okból módosítani kell és az Érintettekkel meg kell ismertetni a módosítás szövegét [a helyben szokásos módon és a jelen szabályzat közlésével azonos módon – megfelelően kiegészítendő].